2013. szeptember 28., szombat

Tudományos elalvás

Ütemes órazajra másztam ki álmomból, persze csak a félálom állapotáig. Szokásom szerint. Az ütem a zene alapja. A zene alapja pedig tiszta matematika. Szerencse, hogy éppen a matematika az erősségem, ugyanis a szakmámba vág. De nem elég mélyen.

Lássuk csak. Csukott szemmel ez nem is olyan könnyű feladat. A mély alvás kiszámítása egyszerű. Mi is a képlete? Az ágy hosszának négyzetgyökét, meg kell szorozni az emeletek számával. Hozzá kell adni a pincék össztömegének relatív értékét. A kapott számot el kell osztani a horkolások számával. Így jön ki a szükséges mélység az alváshoz. Milliméterben? Na, jó! Mi a mély alvás mértékegysége? Kilógrammperszekundum? Vagy négyzetméterperóra? Jaj. Az óra. Megint levertem az éjjeli szekrényről. Egy szekundum alatt. Megvan. A mértékegység. Ívperköbgyökér. Ez az!

Egy tudományos kutatást kell elvégeznem az MTA számára. Szeretnék tudni, hogy milyen hatással van a jegesmedvékre és a fókákra a doromb hangja. Csak most nem értem, ezt miért tőlem? Bajban vagyok, mert nincs macskám. Doromboljak én? Ilyen korán reggel?

Igaza volt édesanyámnak. Teli gyomorral ne nézzek televíziót, mert utána rosszakat fogok álmodni. Ha viszont éhesen ülök le elé, akkor hány ingerem lesz? Arra, hogy belevágjam a készülékbe a baltát? Legalább öt. Ennyi reklám van egy film közben. Rövidfilm közben. Ötször nem is kell kimennem. Esetleg, ha sört ittam a vacsorához. Akkor is csak háromszor. Azért néha filmrészleteket is adhatnának a reklámok közben.

Szeretem a reklámokat. Jó hangosak. Hallom a mosdóban is. Még a csobogás sem nyomja el. Olyankor megjavul a tévé hangszórója. Szeretem a reklámokat. Csak a legtöbbje a nőknek szól. Pedig állítólag egyenjogúság van.
Tapasztalt barátnőimtől tudom, egy női táska alapból legalább tíz kiló, és minden van benne, ami szükséges. Vész esetén még egy házi barát is található benne. Nem összekeverendő a magánpappal.

Egy valamire való retikül egyben önvédelmi fegyver is. Tapasztalat. Ezt mondom én. Tapasz alatt. Elsősegélynyújtásból kitüntetést kaptam. Hawaii-n nyaraltam, amikor a fél étterem egyszerre nyelt félre. Csoportterápiás kezeléssel mind megmenekült a megfulladástól. Körbe állva egymás hátát ütögették. Kitört a verekedés, de gyorsan felmosták. Házimunkát csak végszükség esetén vállalok, és azt is felárral. Legalábbis a túlzsúfolt gyógyszertárakat illetően. Ez a telepatikus gondolkodás. Vagy az a jóllakott gyógyszerész?

Hawaii-n nincsenek bennszülöttek. Mindenki betelepült. Vagy vendéglátós, vagy vendég. Tudom, mert hawaii bennszülött vagyok.
Mit vacsoráztam, hogy ilyenek jutnak az eszembe? Azt hiszem, gombapörkölt volt. A mérges gombák többfélék. Azok jobb ízűek is, mint az ehető gombák. Egy részüknek fogyasztás után szinte azonnal erős hatásuk van. Rendszerint hamar el is múlnak. A nagyon veszélyesek egy-két napig nem fejtik ki hatásukat. Például nagybátyám is evett a veszélyesebbekből. Sokáig semmi. Két nap múlva azonban, sajnos … Elütötte egy autó.

Nem örököltem tőle. Csak egy kis földet. Virágcserépnyit. Virág nincs benne. Arra sajnos már nem tellett, de ha eladom a földet, akkor vehetek rajta virágot. Mi legyen? Nem tudom megoldani. Erre nincs képletem. A matematika itt tehetetlen. Mint én az ágyon. Párom is mondja néha, hogy tehetetlen alak. Vagy lehetetlen? Lehetetlen. De lehet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése